Ön a: Home
/ Kalotaszentkirály / A faluról:
A faluról
Kalotaszentkirály 600 m tengerszint feletti magasságban fekszik a Kalota patak partján, tőle délre már román falvak vannak, itt kezdődik a mócvidék.
A patak két részre osztja a falut, a balparton levő rész neve Szentkirály a jobb parton, pedig Zentelke.Habár a falu hivatalos neve Szentkirály , a helybeliek nagyon is számon tarják, hogy ki hova valósi. Régi település, már a római korban is lakott volt (106-271), amit az is bizonyít, hogy 1964-ben szántáskór előkerült egy ebből a korból származó síremlék. Ezt mészkőből faragták és egy római földbirtokos hazaspárt ábrázol, dombormű formájában. Honfoglaláskor, 896-ban a 108 nemzetség közül a Kalota letelepedett le itt, innen kapta falunk a Kalota előnevet. Falunk a Szentkirály nevet István király tiszteletére kapta, annak szentté avatása után 1083-ban. A többi Szentkirálytól való megkülömböztetés végett csatolták hozzá a Kalota előtagot. Első okiratos említése 1288-ból való, amikor Kun László király a Gyerőmonostori Mikola fiainak adományozta a már társegyházként szereplő Kalotaszentkirály – Zentelkét.
A történelem során többször is támadás érte a falut.
1241-ben, az első tatárjárás idején teljesen felperzselték
1660- ban, II. Rákoczi György, Erdélyi fejedelem seregét a Budai Pasa Gyalu és Lóna között legyőzi és a visszavonuló tatár és török csapatok pusztítanak ezen a részen, melynek a falu is áldozatául esik.
1848 a szabadságharc idején a havasról lejött kóbórcsapatok, november 7-én teljesen felégetik a falut, egyetlen ház sem menekül meg , a templom is a tűz martaléka lesz és csak a falai maradnak meg.
1920 Trinanoni békeszerződés, a falut Erdélyel együtt Romániához csatolják. A falu '' UDVAR '' nevű részében levő Bánffy kastélyt és a hozzá tartozó gazdasági épületeket, az 1930-as években a környező román falvak lakói lerombolják és épitőanyagként széjjelhordják.
1940-ben a bécsi döntés után a falu ismét Magyarországhoz kerül és a falu végétől 1 km-re húzódott az országhatár. A határsorompó tartóoszlopai még most is látszanak a temető mellett.
1944-ben a bevonuló román csapatok a parókia udvarán elégetik az ott fellehető összes iratokat, dokumentumokat és könyveket.
A falu lakosainak a száma jellenleg 1200 körul van, melynek 90 %-a magyar , 10%-a pedig román nemzetiségű.
Kalotaszentkirály hagyományörző falu, itt meg elevenen élnek a népszokások: a karácsonyi kántálás és betlehemezés, az újévi köszöntés, a húsvéti locsolás, a szüreti bál. Megőrződött a pompás népviselet, melyet a helybeliek ünnepnapokon magukra öltenek.
1991-től megrendezik a Nemzetközi Néptánctábort, augusztus első hetében, melyre kalotaszegi táncokkal, zenével ismerkedi vágyó bel és külföldi fiatalok érkeznek. Ettől az évtől kezdett beindulni a faluturizmus is, jellenleg 45 vendegfogadó ház áll a vendégek rendelkezésére, közel 300 szálláshellyel.
A történelem során többször is támadás érte a falut.
1241-ben, az első tatárjárás idején teljesen felperzselték
1660- ban, II. Rákoczi György, Erdélyi fejedelem seregét a Budai Pasa Gyalu és Lóna között legyőzi és a visszavonuló tatár és török csapatok pusztítanak ezen a részen, melynek a falu is áldozatául esik.
1848 a szabadságharc idején a havasról lejött kóbórcsapatok, november 7-én teljesen felégetik a falut, egyetlen ház sem menekül meg , a templom is a tűz martaléka lesz és csak a falai maradnak meg.
1920 Trinanoni békeszerződés, a falut Erdélyel együtt Romániához csatolják. A falu '' UDVAR '' nevű részében levő Bánffy kastélyt és a hozzá tartozó gazdasági épületeket, az 1930-as években a környező román falvak lakói lerombolják és épitőanyagként széjjelhordják.
1940-ben a bécsi döntés után a falu ismét Magyarországhoz kerül és a falu végétől 1 km-re húzódott az országhatár. A határsorompó tartóoszlopai még most is látszanak a temető mellett.
1944-ben a bevonuló román csapatok a parókia udvarán elégetik az ott fellehető összes iratokat, dokumentumokat és könyveket.
A falu lakosainak a száma jellenleg 1200 körul van, melynek 90 %-a magyar , 10%-a pedig román nemzetiségű.
Kalotaszentkirály hagyományörző falu, itt meg elevenen élnek a népszokások: a karácsonyi kántálás és betlehemezés, az újévi köszöntés, a húsvéti locsolás, a szüreti bál. Megőrződött a pompás népviselet, melyet a helybeliek ünnepnapokon magukra öltenek.
1991-től megrendezik a Nemzetközi Néptánctábort, augusztus első hetében, melyre kalotaszegi táncokkal, zenével ismerkedi vágyó bel és külföldi fiatalok érkeznek. Ettől az évtől kezdett beindulni a faluturizmus is, jellenleg 45 vendegfogadó ház áll a vendégek rendelkezésére, közel 300 szálláshellyel.
advertisment
advertisment